Az alábbi jelenetet játszottuk el tegnap este a színházi csopiban...
Két srác áll a járdán.
A – Örülök, hogy találkoztunk!
B – Ahogy én is!
A – Istenem... Öt év... Sok volt, ugye?
B – Borzasztóan hosszú idő volt, igen. De, végre, szabadok vagyunk!
A – Azok! Tudod... Én sokat gondolkodtam a börtönben, különösen a hibáimról... És megfogadtam: soha többé! Nem szabad megismételni a régi hibákat. Túl rövid az élet, túl értékes, érted?...
B – Vágom. Teljesen igazad van. Egy kis apró, hülye hiba miatt, börtönbe kerültünk.
A - Hát, igen...
B – De, végre, szabadok vagyunk! Kaptunk egy új esélyt. Ez nem egy csodálatos dolog?
A – De!
B – Jó...
A – Nos... Készen állsz?
B – Igen. Te?
A - Én is.
B - Jó, akkor mehetünk.
Együtt: (jó erősen berúgják az épület ajtaját) Bankrablás!!!