A régi munkahelyemen, két- vagy három évente, volt egy ingyenes utazás. Így repültem először az életemben. Tunéziába repültünk és túrázni mentünk a Szahara sivatagban.
Ez a cég marketinggel foglalkozott. Szupermarket láncokkal és gyártókkal dolgozott. Minden ügyfél szupermarketében volt nyomtatónk, ami kuponokat nyomtatott. Így, például, lehetett kapni harminc centes [€0.30] kupont a következő szóda vásárláshoz. Jól ment a dolog és amikor utaztuk a Saharába már volt 3000 ügyfelünk.
Szóval, hosszú utazás után, a Szaharában voltunk. Elég könnyű elképzelni: egy csomó homok, és dűnék mindenhol! Már éjszaka volt és az ég nagyon tiszta volt.
Egy kis meglepetés várt minket. A homokdombok közepén voltunk, de azt mondták, hogy nem itt lesz a buli és a vacsora, hanem egy picit messzebb. Akkor elindultunk, gyalog. Sétáltunk libasorban a sivatagban tíz percet és megérkeztünk egy nagyobb dombhoz. Felmentünk szép sorban a dombra is… S amikor bárki a domb tetejére ért, akkor ezt mondta, hogy "Húha!". Mindenki, egyik a másik után: "Húha!"… "Húha!"… "Húha!"… Felmentem a homokdombra én is és felkiáltottam: "Húha!"
A homokdombok egy nagy kört alkottak, ahol volt a tábor. S ott, a dűnék közepén, volt 3000 gyertya – egy minden boltnak. A homok, az éjszakai ég és a gyertyák együtt szép hangulatos képet teremtettek. Csodaszép volt.